Először is, megjegyzem, hogy utálom, hogy ha Enter-t nyomok, akkor a kurzor nem ugrik egy sorral lejjebb. Utálom. Muszáj használnom a nyilakat, illetve a sortörés billentyűkombinációt. Persze lehet, hogy csak én vagyok így ezzel. Ki tudja. Annyi biztos, hogy ez a laptop már elég ratyi, és csomó oldal meglehetősen furcsán jelenik meg rajta. Pl.: FACEBOOK. (Történetesen hiányzik pár gomb vagy miatököm. Ahova lehet kattintani.xD Láthatatlanok... O___o Oh my... creepy.....)
Na szóóval. Mint mondtam, sok minden.
Olyanok, mint pl. a con. A csodálatos anime con! Ami Holdfénycon volt.
De CON!!
Ismételten Edward Elric cp-ben nyomultam, ismételten az olcsó, tescos verzió. De azért jól néztem ki, aránylag. Voltak akik kifejezetten örültek nekem, hogy végre egy normális Ed. Yay. Én is örültem nekik. Normális Ed!! Vágod? Normális!! :DD
Alfonssal, Arüvel, és Ryoval voltam, meg még egy csaj is ott volt, Ryo ismerőse, az 5. Espada a Bleach-ből! Ryonak nagyon menő ismerősei vannak ám! :O
Jófej csaj volt, azt hiszem Szandi, de nem merek rá megesküdni, és lustának érzem magam ahhoz, hogy lecsekkoljam. Hol? Na hol? Hát FACEBOOKon!! xD
Kétnaposra mentünk. Első nap nagyon meleg volt, azt hittem berohadok fullfeketében automail-el, ami igaz, hogy papír, de alatta kesztyű volt..xD Egyik Security-s csávó meg is dicsérte a jobbomat, hogy kemény, és, hogy jól tolom. XD Arü elég ingerlékenynek tűnt, de betudtam a melegnek, mert engem is kikezdett rendesen,és jött a NYŰG.
Vasárnap pedig szinte perfect volt azt idő!! :D És Arü benne volt az aktívban is, amiben szó volt a conról. Nagyon faszántos dolog ám! :DD
És páran (jópáran, 5en szám szerint) összetévesztettek egy Sparks nevű egyénnel, aminek kibebaszottul nem örültem, mert utálom ha kevernek valakivel, vele meg főleg ne. Kibaszott Arüvel. Ráadásul ő egy 100%osan másik ember, és csak azért, mert Edet cp-zek/szerepezek még ne keverjen senki engem össze vele! Könyörgöm, nemár!!! XO
Don't fuck with me!
Aztán....hmm. Ryo nagyon rendes, és jófej, ő a Royom, az új, mert a régi úgy döntött, hogy nem akar a Royom lenni többé, mert kinőtte a szerepet, és már egészen más dolgok érdeklik, amik sokkalta szórakoztatóbbak és fontosabbak, mint a szerepjáték. Szóval. Jah... kár, mert kevés ember képes úgy szerepezni, hogy Fúhabazdmeg. De Ryo is pont ilyen fúhabazdmeg, és jézusom, imádom! Annyira jól ír! Ésésés ritkajófej! :O Úgy érzem, hogy többékevésbé sikerült ráhangolódnom, és nem is volt túl nehéz. :D Olyan szupppper, mint én!! xD
Egoego.
És csinál nekem piros Ed-köpenyt *-* Vííí, jézusom, most eszembe jutott, és megőrültem tőle. Meg őszi conra mindenképpen össze akarok hozni fémkezet, de nem csak csuklóig, hanem teljesen meg akarom csinálni a kar-automail-t. Természetesen a saját kezem elvesztése nincs tervbe véve, ez csak amolyan fake-cucc lenne. Arra pont jó, hogy odavonzza a sok fangirlt. xD És megcsodálja a nép. Ha ez megvan, igazából bevégezte dolgát.
Előtte való héten Alfonsnál voltam, első két napra jött öcsi is, és jól bebasztunk tequilával, én pedig aggódva szegény képébe nyomtam a citromot. Még az orrába is jutott...xd de..ööhm..C Vitamin powaa!!!
Aztán rohangáltunk a kertben, barmoltunk összevissza, Alfons pedig rosszul lett, mert sokat ivott, és meg akart halni, aztán behányt. És nem tudtam rávenni,h ne a hányásába ücsörögjön fél óráig,v több ideig. Pedig szépen kértem. Arü pedig bedepizett,és kissé kibukott. Én meg pedig a két Al között rohangáltam, hogy mindkét helyen megoldjam az összes gondot, és megváltsam őket.xD Hős-komplexus ON.
Aztán Alfonssal sikeresen összecsillámoztuk az egész lakást, meg kb kitörtünk egy ajtót, amit aztán vissza is szereltünk, miután hazaértünk (kikísértük öcsit a vonathoz).
A hét többi napján: mozi, főzés.
A majmok bolygója nekem nagyon tetszett, tökre bele tudtam élni magam, de NEM a majmok miatt.
A kaja elég szar lett. De no para, Alfons szüleinek meghagytuk a JAVÁT! xDD
Aztán elsőosztályú IC-vel jöttünk haza, mert olcsón odakaptuk a helyjegyet. Kicsit nem voltunk odavalók, no mindegy.XD Művelődött a sok sznob,pénzes suttyó.
És este 10re kb be is ér a vonat. És nem találtam a kulcsomat. És felhívtam apámat, tökre megijedve, és már fel is öltözött, hogy hozza a kulcsot nekem a halál faszáról, amikor megtaláltam a sajátomat, és odaszóltam mobilon, hogy mégse kell.XD Izgi volt.
Na aznap este se Alfons, se én nem találtunk meg itthon semmit, de legalább jót aludtunk. Másnap meg con volt.XD
És majd kell csinálni conbúvár dokufilmet... xD
Most visszafele haladok az időben.
Mielőtt lementem volna Alfonshoz, ő jött fel, és közös, cp-s tüzijátéknézés is volt 20.-án. :D tökre bejött! Meg volt kövi nap Ikeázás. Imádom az ottani húsgolyót!!
Meg Alfonst fel is vittem a János hegyre egyik nap, és kipurcant!! De nagyon jó volt, és szép, és örültem, hogy látja és tetszik neki. És fogadtunk egy Calcium-os dobozban, hogy létezik olyan, hogy lebegő légy (olyan légy, mint a darázs). És megnyertem! *písz* ^^
Előtte meg öcsi, Alfons és én mentünk Sugarshopba. És telezabáltuk magunkat, de úgy, hogy rosszul lettünk tőle.
És Arun kiakadtam, mert benyögte, vmi perverz témánál, már nem tudom miért, hogy: "Bátyó durván szereti! : D "
Én meg így: Mi a fasz?...
Alfons pedig: . . . O_O He?
Aru pedig csak somolygott. XDD
Úristen, pedig az öcsém!! És még mindig meg tud néha lepni, de olyankor NAGYON.
És ezt hiszem ezek voltak.
Ja, meg persze közben elkezdődött az iskola. Ez lesz az utolsó évem, érettségivel, meg mindennel, szóval imádni fogom. Imádni. Már most imádom, két nap után. * irónia*
És Izumi még mindig fullra depis, és azaz érzésem, hogy egyre inkább depresszióba zuhan. És most felkelt, és sírt v mi, és most szipog, én meg már tényleg nem tudom, hogy mit tegyek, utálom ezt az egész szar helyzetet. És apám miatt van.
És most szerepppp::::::::::
Edward:
*Követi Alfonst az emeletre felfele, mivel egyet ért azzal, hogy a kanapé nem a legalkalmasabb alvásra, sem pedig az ülő póz. Nem nagyon szól a másikhoz, gondolataiba mélyed, és csak a lába elé koncentrál, nehogy elessen. Már elszundított -asszem- egyszer, de kifejezetten örülne egy puha ágynak. Bár, nem biztos, hogy itt Dante villájában.... A másik benyit egy szobába, ő pedig követi a szőkét. És kissé meglepetten nézi, hogy az mennyire kényelmesen elhelyezkedik az ágyon..Ő is odalép a másik ágyhoz, és végigsimít a paplanon..~Vajon ki aludt benne utoljára..? Egy homonculus, vagy Dante a rothadó testével..?~ Kényszeresen elhúzza a száját, majd a másikra pillant,aki már a takaró alá is bebújt.Valahogy undorodik a nő gondolatától is, de azért félve ráül, és olyan puhán-kényelmesen süpped be alatta, hogy hirtelen törlődnek fejéből az aggodalmaskodó gondolatok, mint a ki aludt itt, vagy a mi lesz, ha ránk támadnak, miközben alszunk.Lerúgja bakancsait, kiengedve illatosnak nm mondható zokniszagot-nem lábszag, zokniszag! Hanyatt elfekszik és felbámul a plafonra, miközben rátör az álmosság.És viszonylag hamar el is nyomja az álom.*
Alfons:
*Látszólag nyugodtan aludt egész éjjel, ám furcsábbnál furcsább és rémisztőnél rémisztőbb álmok támadták meg elméjét, amik nem hagyták pihenni őt. Álmodott a kapuról, Edről, a Gluttony nevű homonculusról, mégis... ezek mind eltörpültek, és csak egy villanásnak hatottak amellett, ami ezután szőtte be álmait. A szellemek, amiket Ed fejéből látott kirepülni, ott keringtek az alvó Hei feje körül, sikongatva, jajveszékelve, őrjöngve. Tépték, szaggatták a ruháját, de nem kelhetett fel, különben megölték volna. Volt amelyik egyenesen a szemébe nézett lángvörös íriszével, és torkából egy csecsemő iszonyatos, eltorzult sírása szakadt fel. A ruháját már szinte teljesen letépték róla, és már a bőrt is elkezdték szaggatni, az inak pár helyen már látszottak is, ugyanúgy ahogy a vérvörös hús, amibe többen bele is martak, de Alfonsnak tűrnie kellett, tudta,h.míg nem lesz nappal nem kelhet fel. Súgta neki egy hang. Persze mindezt álmában. Érezte a fájdalmat, a dögvész szagát, a fülsüketítő sikolyokat, érezte ahogy rángatják őt, de csak a hangra figyelt, ami megnyugtató volt, és folyton azt ismételte,hogy: "még ne...várd meg a reggelt". Mikor a nap első sugarai átvilágították az antik szobát a német szeme egyből kipattan, felül az ágyon, és zihálva szorítja a mellkasát, ahonnan a szellemek, vagy lidércek a legtöbb húst szakították ki. Remeg mindene, a szeme karikás, és még sápadtabb, mint volt. ~csak egy álom... csak egy álom..~ ismételgeti magában, és a mellette lévő Edwardra néz, aki még mindig az igazak álmát alussza. Nagy levegőket vesz, hogy pulzusszámát sikerüljön visszarángatni a normálisba, de ez elég nehéz, tekintve,hogy hihetetlenül valóságos volt az álma, és mintha még most is érezné magán azoknak a lényeknek a leheletét. ... De...az a meleg hang...ha arra gondol...valahogy könnyebben megnyugszik. Mintha egy angyal lett volna...vagy valami hasonló.
Kiül az ágy szélére, beletúr a hajába, feláll, és kómásan kivánszorog a szobából, keresve egy fürdőszobát. Koszos, büdös, és szinte már irtózik magától. Mindenfele sebek, és kék foltok borítják a testét. Nem nagyon szokott hozzá a "harcoláshoz" sem a meneküléshez. Benyit jópár szobába, mígnem talál egyet aminek fürdőszoba kinézete van, bár ennek is eléggé érdekes a berendezése. Mégis Alfons elég otthonosan mozog is, maga sem tudja, hogy miért. Megengedi a csapot, és az alá tartja a fejét. *-A hideg víztől remélem felébredek*dünnyögi, és le-leragad a szeme a zuhatag alatt*
Edward:
*Mivel iszonyatosan ki van merülve, ezért úgy alszik, mint a bunda, fel sem ébred egyszer sem, még a napsugarak sem üzik el az álmot a szeméről. Pedig nincsenek nyugodt álmai. A feje alapból tele van, és zavaros, mindenféle rémképek kísértik, néha még éber állapotban is. Most is valami összevisszaságot álmodott, sok sok vérrel, szenvedéssel, öccsével, anyával, és még apja is meg-megjelent, mint valami kísértet... Rendesen szétforgolódta magát, és olyan 9 óra körül ébred, fájó nyakkal. Először csak a fényt érzékeli, és el is fordul a sötétebb oldal felé, de visszaaludni képtelen. Fülel kicsit, de nem hall nagyon mozgolódást, szép lassan kinyitja szemeit, és felszusszant, nagyon nem akaródzik felülnie se. Elmereng magában kicsit az előző nap sűrű eseményeiről, majd megfordul és Alfons ágya felé pislog, ami üres. ~ Már fel is ébredt volna?~ De nem mozdul, fekve marad, és nézi az ágyat. Hihetetlen, hogy nem álom volt az előző nap... Tényleg itt van ez a szőkeség, aki az öccse, de mégsem az. Tényleg elcserélte a saját testvérét... Lehunyja szemeit, de nem próbál másra gondolni. ~ Igen, az én hibám... ezt is elszúrtam.. Remélem Alphonse jól van... vissza kell hoznom, minél előbb. Bármi áron. ~ kényelmesebb pózba helyezkedik, és marcangolja magát még egy kicsit belül. Nem lett volna szabad, hogy így alakuljanak az események. Nem lett volna zabad elrontania ezt a fontos transzmutációt. Hogy lehet az, hogy mindig mindent elszúr? Hogy lehet ilyen nyomorék?? Arcát a párnába fúrja. ~ Ó csak fulladnék meg.~ De nem. Alphonse várja, hogy visszahozzák. Előbb nem halhat meg. Meg kell javítani azokat, amiket elrontott. Jóvá kell tennie a sok szörnyűséget, amit okozott. Miatta meghalt egy csomó ember. ~ Az én hibámból...~ Még többen kockára tették életüket érte, segítették, holott egyedül kellett volna boldogulnia... De gyenge volt ahhoz. Túl gyenge, és szerencsétlen. Aki még a saját hibáit sem képes jóvátenni. ~Vajon az Ezredes sikerrel járt..? Vagy elbukott? Mi lehet most Centralban? ~ kinyitja aranyszín íriszeit, és megint az ágyat bámulja, de gondolatai teljesen máshol járnak.*
Alfons:
*több percen keresztül áztatja a fejét a hideg "zuhanyban". Mivel se kádat, se tusolót nem lát sehol, levetkőzik, és kénytelen a földön lévő lefolyóra hagyatkozva leöblíteni magáról a koszt. Nem talál szappant, de nem is várta volna el, hogy legyen.~vajon hol lehetek...?~ tűnődik magában, miközben önti magára a hideg hűsítő folyadékot. Lassan elkezd éledezni, de agyi funkciói még korántsem érik el a tegnap estiét...vagy a tegnap reggeliét. Biztos az álmatlanság, és a fáradság. Kutakodik a fehérre pingált szekrényekben, mígnem talál magának törölközőt, amivel megtörölközhet. Az Edtől kapott ruhákat bedobja a csapba, és elkezdi kimosni őket, miközben az jár a fejében, hogy milyen abszurd dolgot csinál éppen. Egy idegen helyen, egy idegen BOLYGÓN, egy vadidegen kúriájában, egy csata, és egy rémisztő éjszaka után most éppen a varázslattal összetákolt ruháit mossa a csapban, a derekára tekert törölközőben, miközben egyetlen ismerőse egy HOSSZÚ HAJÚ fiú, aki képes az alkímiára, ami egy holt tudomány, és hókuszpókusszal, meg harcművészettel gyűrt le egy több tonnás szörnyet előző nap. És mindezt úgy, hogy alig ér Hei válláig a feje búbja. Nagyot sóhajt, és elmosolyodik ezen az egészen, miközben a fekete korom, por, és vöröses vér lassan kimosódik a ruhájából.~ ez csak egy álom lehet~nyugtatja magát, mert ennyi abszurdságot még egy különleges nap sem bírhat el az ő mértéke szerint. Mikor nagyjából kijött a dzsuva a ruhából kiteszi a szekrény ajtóra száradni, és vizes lábakkal visszaindul Edhez. Útközben jobban szemügyre tudja venni a folyosót ahol kb. másfél órával ezelőtt haladt el. A képek a falon idős és fiatal embereket ábrázol, látszólag nincs bennük semmi furcsa. A tapéta bársonyból készült, a padlószőnyeg bár kicsit koszos, de még ígyis látszik, hogy nem 2márkába került métere. A folyosó végén egy hatalmas üvegablak mutatja meg az udvaron lévő csodákat. Alfons az ablakhoz lép, az üvegre teszi a kezét, és kiles rajta. Minden annyira ismerős neki. Ez a ház...mintha járt már volna itt....Az udvaron a hatalmas bokor-és márványszobrok, az aranyozott ablakkeret, a gyémántra emlékeztető ajtógombok... ~végülis...ha ez egy álom...nem olyan meglepő, hogy ismerős minden...csak tudnám honnan~ gondolja, majd nyújtózik egy jó nagyot egy nyögés kíséretében, és visszatrappol Edhez. Benyit halkan, de észreveszi,h. a fiú már fent van*-Ohh jóreggelt! *mondja furcsán üdén*-hogy aludtál? *pislog rá, miközben a haját törli meg egy másik törölközőben*
Edward:
*Amikor az ajtó megnyikordul, felkapja fejét, és azonnal fel is ül. Amint megpillantja a másik szőke üstökét, azonnal visszarázódik a jelenbe, és az önsanyargató merengései leállnak ideiglenesen.* Ohm....jó reggelt neked is! *mondja némi késéssel, majd felfogja a reflexből kimondott szavait, és megvakarja a tarkóját.* Elég jól... ahhoz képest, hogy hol.. *Aztán csak úgy megszokás-udvariasságból,ami egyébként nem az erőssége, visszakérdez.* Nah, és te hogy aludtál? *Amint kimondja a kérdést, már el is néz az ablakfelé, és valahogy, fene tudja honnan eszébe jut, hogy jó lenne enni valamit, aztán a tárgyra térni, hogy mégis mihez fognak most kezdeni. Hogyan fogják kitalálni, hogy pontosan Alfonst hogyan került ide, és hogy hogyan juthat vissza úgy, hogy közben öccsét is visszakapja. Mert kell lennie egy módnak. Muszáj, hogy legyen. No meg... talán az Ezredesnek van vmi kapcsolata, és akármennyire is gyűlöli, hogy segítséget kellene kérnie tőle, azért jóval eredményesebbé tehetné a kutatását...*
Alfons:
-Öhm...hát....*nézi ahogy Ed elfordul, szóval ebből rájön, hogy annyira nem nagyon érdekli a válasza, csupán nem akar tahó lenni*-jól *hazudja, és leül háttal Ednek az ő ágyára. Elkezdi törölgetni a haját, meg a testét is. A negatív gondolatok pedig szép lassan ismét behálózzák az elméjét. Nem jó ez a légkör. Nagyon nem. A levegő állott, és a szőke társa is eléggé depisnek hat, ami teljesen kisugárzik, és belepi a szobát. A sötételő el van húzva csak pár fénynyaláb jut át rajta, de ettől még nagyjából sötét a szoba. Alfons megelégeli ezt, feláll, dereka köré tekeri a törölközőt, az ablakhoz lép, elhúzza a függönyt, majd szélesre tárja a nyílászárót, és lenéz a gondterhelt társára. El sem tudja rejteni, hogy megannyi aggodalom nyomasztja a lelkét.*-Nem tudom...*kezdi a mondandóját*mik bántanak...vagy mik történtek eddig veled. Nem ismerlek... de nem akarom, hogy ez a rossz légkör megmaradjon! Szeretném ha legalább nem gondolnál a rossz dolgokra! Mert mióta megismertelek -ami mondjuk nem olyan sok idő- folyamatosan van valami tompa sötétség a szemedben, amitől nem tudsz szabadulni *~az egy éves pszihológiát mégsem volt olyan rossz ötlet talán felvenni~*-csak..csak ne gondolj rá! Az öcséd biztos jól van! És visszahozod, és engem is visszaküldesz! Csak pár dolgot máshogy kell majd csinálnod *~bárcsak értenék ehhez az egész humbukhoz~ felsóhajt, és keresztbe fonja maga előtt a kezét*-rendben. menjünk kaját csinálni, aztán nézzünk itt körül. Hátha van pár hasznos holmi amivel visszajuttathatsz...*mosolyog halványan, és az ablakpárkánynak dől, és elgondolkozik* ajánlok neked valamit...ha tanulmányaim nem csalnak, akkor töriből vettük, hogy az alkimisták az egyenértékűségre hajaznak...nem tudom itt hogy van, de...felajánlom, hogy segítek neked minden tudásommal visszahozni az öcséd, cserébe visszajuttatsz engem Németországba, és mellé még jópofát is vágsz! Na? *billenti oldalra a fejét olyan Lingesen, miközben kinyújtja a kezét, hogy kezet rázhassanak*
Edward:
*Amikor a másik elhúzza a sötételőt, a Nap sugarai hirtelen, és kegyelem nélkül veszik be a hálót, nem kímélve a szőkeség szemeit sem, és Ed ezért felszisszenve fordítja el tekintetét az ablak felől, és még így is hunyorog. A szoba keleti fekvésű, ezért jó nagy adag Napfényt kap egy pillanat alatt. Túl sok sugárzást. Rövid időn belül aktiválódik védelmi rendszere, és megszokja a fényt. Alfonsra néz, aki az ablak előtt áll, és a sugarak szikrázó sziluettel, és glóriával áldották meg. Szép, magas fiú, arányos. És tényleg olyan, mint Alphonse. Habár ha az öccse állna előtte, akkor az biztosan jobb kondiban lenne, mert a német elég sápadt, és vállai is kissé beesettek. Ráférne egy Izumi-féle edzésprogram. Bár, lehet,hogy belehalna...Ed tűnődve csücsörít szájával, majd amikor a fiú megszólal, megint teljesen kiürül a feje. A szavak bemennek fülén, és nem találnak ki a másikon. Összevissza repkednek, közben kongást okoznak, ha a másik fejének belső falához ütköznek... Arca akaratlanul is reménytelenséget, és agyongyötörtséget tükröz, és ez az érzés olyan hirtelen tör rá ismét, hogy nem tudja elrejteni. Nem szól semmit, csak próbál a másik szavaira koncentrálni, és valamelyest sikerül meglepődnie a németen. Kissé értetlenül felnéz rá, amikor az befejezte a mondandóját. A kinyújtott kézre pislog, majd megint a másikra, és ismét a kézre. Egy bizonytalan félmosoly kúszik ajkaira, és elfogadja a kinyújtott kezet. Persze előbb lemászik az ágyról, felhúzza a bakancsot, és a másik elé áll. ~ Vajon most...vidítani próbált..? ~ Megfogja a kinyújtott kezet. ~ Utálnia kellene, hogy idejutott miattam... majdnem meg is halt miattam... az a legkevesebb, hogy visszajuttatom... és megjavítom, amit elrontottam...~ szusszant egyet. ~ ... Kedves...~ Magára erőltet egy mosolyszerűséget. Igaz is... nem fecsérelheti az időt holmi bánkódásra. Előre fele fog lépkedni a két ép lábán, amit öccsének köszönhet. És abban már most biztos, hogy nem fog csalódást okozni neki. * Oké, együnk... * Azzal már sarkon is fordul, és határozottan lemegy a konyhába, előtte pedig határozottan rossz irányba is fordul először, de aztán hamar rájön, hogy hol tévesztette el az irányt, amikor már másodszor is rossz helyiségbe nyitott be.Zavartan köhint párat, majd végre belépnek a konyhába. Igyekszik úgy viselkedni, mintha nem érezné úgy, hogy az előző malőr miatt legszívesebben láthatatlanná válna. A kamrában körülnéz, hogy mi van, ami ehető. Akad ott ilyen-olyan kenyérféleség, zöldség, és a hűtőben még húst is talál, bár, miután szagmintát vesz róla, inkább a helyén hagyja békében romlani tovább. Szerzeményeit ledobja az asztalra a német elé.* Ezeket találtam, szerintem össze tudunk csapni belőle valamit, ami ehető, tápláló, és még talán finom is. *elvigyorodik, és mintha komoly üzletet kötött volna a hálóban, szinte tényleg száműzi a bánatot hangjából, viselkedéséből. A szeméből sajnos nem tudja, de mivel másra koncentrál, ezért ott se mindig látszik meg. Leül az asztalhoz, és elkezd ügyködni valamin, majd mikor kész, beleharap, és örül, hogy ehet.* Arra gondoltam, hogy annak ellenére, hogy mihamarabb beszélni szeretnék egy bizonyos személlyel, maradhatnánk itt pár napot, teljesen secret-ben...^^" Addig többé-kevésbé felvázolnám neked a dolgokat...meg ilyesmi..*jegyzi meg, mikor lenyeli az első falatot. Vajon a fiú hogy fog reagálni, ha elmondja neki, hogy mi a jelenlegi helyzetet?*
És hát igen, most csak ennyi lett, mert későn kezdtük, én közben ki is zökkentem, és úgy érzem nem vagyok a helyzet magaslatán. Kifejezetten megalázónak találom, hogy szövegmennyiségben ennyire le lettem alázva Alfons által..xD Komolyan... nekem többet kellett volna írnom, mint neki!! ><
JA, és Alfons is befanolta a Trónok Harca c. sorozatot, és még mindig nagyon ajánlom mindenkinek, mert tényleg iszonyatjó!!!
nah, byez, legyetek jók, és imádjatok, mert jól nézek ki! :P xD <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése