2012. február 21., kedd

Miért...

... érzem úgy, hogy a szívem ki fog robbanni a mellkasomból, és nagy kezű tündérkék facsargatják a gyomromat...?
Nem..nem tudom kifejezni...NEM MEGY...NEMMEGYÁÁÁÁ...*elhalóhang*


talán vhogy így vagyok...? v ez se elég találó...? X//D FASZOMÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ...

2012. február 20., hétfő

MIRRORWORLD BAZDMEG!!

IGEN!!!!!!!!!!!!!!!!
VAN ÚJ RÉSZ!!!!
ÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! IGEEEEEEEEEEN!!!!!!!!!
csak most nem tudom elolvasni, mert színházba kell mennem..T_T Ajhh...

" Édes Joslinom, ...

...
A gondolata is fáj annak, hogy egy hónapja nem láttam.
Az újhold is felkelt, de Ön sehol.
Napkelték és napnyugták meleg fényében az Ön arcát kutatom.
Sebzett szívem apró darabokra hullt, hogy darabkái a tű fokán is könnyedén átférnek...
Hiányzik, mint nap a bimbózó virágnak... mint nap a virágnak a fagyos tél markában.
Szépségének fénye nem ragyoghat be, s így szívem keménnyé dermed a hideg tél rideg sötétjében.
Hamarosan Párizsban vívok, fázni fogok, ha nem láthatom viszont...

A remény szerelmünk éltetője. 
A remény ad erőt, hogy a nappalokat s az éjszakákat elviseljem, reménykedve várom a napot, amikor ismét angyali szemébe nézhetek.


A szívem az Öné, hölgyem,


William Örökkön örökké imádni fogom Magát. "

2012. február 19., vasárnap

Sideways

Reality...

Sóhajtottam egyet, és elfeküdtem az ágyamon. Csak bámultam a plafont, és az árnyékot, amit a besütő hold fénye vetített rá. Késő este volt, én mégis képtelen voltam elaludni. Alphonse már mélyen szuszogott a mellettem lévő ágyon, mivel kimerítette a mai nap. Sokat sétáltunk, megmutattam neki a kedvenc helyeimet a városrészben.  Számára izgalmas volt,és újdonság. Számomra nosztalgia, és mélabú. Természetesen nem mutattam ki, mert Al boldogsága mindennél többet ér a számomra, még akkor is, ha ilyen nagy áldozatokba került.
Nem kellett volna így történnie. Tényleg nem. Nem kellett volna zargatnom a környezetet, nem kellett volna erőltetnem a lehetetlent. Hagyhattam volna mindent úgy, ahogy van.
Minek is bolygattam meg a rendet?
Miért hittem?
Miért álmodtam?
Mi értelme volt? 
Soha többet nem leszek rá képes.
Bárcsak csendben elfelejtettem volna a múltat. Bárcsak képes lettem volna belenyugodni, hogy ami volt, nincs többé. Akkor nem történt volna ilyen. Biztos vagyok benne.
Még most is élhetne...
Annyira szégyellem magam. Annyit tett értem, és én még csak nem is tudtam róla.
Fogalmam sem volt semmiről.
Nem mondta, hogy beteg. Nem mondta, hogy fáj neki... nem tudtam, mit érez...
Nem tudtam tenni semmit. Későn döbbentem rá. Túl későn. Amikor már nincs visszaút. 
Elkéstem.
Megmarkoltam ingemet a mellkasomnál, és szinte éreztem, ahogy valami belefúródik a testembe, és a vér... a forró vér... Szúrt a mellkasom. Fájt. Fájt a szívem. Oldalamra fordultam, és az ajtóra bámultam, de nem tudtam túl sokáig, mivel le kellett hunynom szemeimet. Fáj...
Miért nem lehetek boldog? Miért kell mindig visszaütnie a sorsnak?
Tudom, hogy nem játszhatok Istent, tudom, hogy az ember nem uralhatja a Sorsot. Viszont a Sors számos utat mutat meg nekünk, választhatunk. Miért választottam azt az utat, ami ködbe vész? Amin menve nem látok többet a következő lépésnél? Miért nem tudok tanulni a hibáimból?
És ő miért nem mondott semmit? 
Miért hallgatott?
Miért nem rántott vissza a jó útra? 
Miért hagyta, hogy arra menjek?
Miért hagyott el? Miért halt meg?
Miért...?
Beleharaptam takaróm szélébe, hogy elfojtsam zokogásom hangjait.
Már sosem lesz olyan, mint régen. Nélküle sosem... folyamatosan csak egyre többet veszítek el....
Mi marad hát nekem, hogy tovább éltessen? Nem akarok több hibát. Nem... nem akarok szenvedni többet.... 


Boldog akarok lenni.


Miért van ilyen nagy ára a kérésemnek, amit sosem tudok majd megfizetni?

Piros...

Ott van.
Már tudom, hogy ott van. Megfertőzte. Elvette. Megemésztette.
Már ő irányít.
Terjed.
Mindenki vigyázzon magára.
Ne hagyja, hogy áldozatául essen a kórságnak...

All Fall Down...

Igen, most azt a számot hallgatom a One Republictól, iszonyatjó, imádom. A Coldplayt is.

De most mégsem azt fogom belinkelni... mert ez jobb most...





...Yeah. I'm sick and tired of always bein' sick and tired...

*mély levegő*

Na jó. Akkor. MEGINT. AAGGRRHHH *agyfaszt kap*
Végül is, le tudom írni még egyszer... Csak pár pillanattal ezelőtt fejeztem be a gépelést, és TÖRÖLTEM KI VÉLETLENÜL AMIT ÍRTAM, szóval.. *rángatózik a szeme*... megint képes leszek megcsinálni, ugyanolyan részletesen...
...
...
Szóval, az álmom. *Sötét tekintet és kiropogtatja ujjait.*

Három részből állt...
...
Csak azt nem értem, hgy miért nem a blogomba kezdtem el először írni?? Miért FB üzibe bazki?? Miért nem jutott eszembe, hogy van blogom?!
..
Na jó.
Múlt.
Megtörtént.
Ennyi.
So~

Három részből állt: Mello, Con, és... hát, mintha egy filmet vagy számítógépes játékot játszottam volna. Olyan NARUTO-s xbox-játékos fightos feelingje volt a harcoknak, csak transzmutálni kellett. Kimérák ellen... és undorítóak voltak, sok nyállal, meg takonnyal, meg miazistennel.

De most részletekbe bocsátkozom, mivel nagyjából emlékszem rá..xD Pedig annyira nem is lényeges álom.

Szóval a Mellos.
Itthon voltam, egyedül, soksok mosatlannal a mosogatóban.
Light és az anyja mentek valahova, és megbíztak, hogy vigyázzak a házukra,és menjek oda..XD // Ez elég érdekes, mert én már kb idegrohamot kapok ha random rágondolok, és sztem kurvára nem bíznának rám semmit, mert mekkora szarnak tartanak már :D //
Szóval megbíztak ezzel. Meg,hogy használhatom majd a laptopot is, szval a sajátomat nem kell vinnem. Én meg hívtam Mellot, hogy jöjjön velem, és megbeszéltük, hogy jön is. Én meg tökre boldog voltam ezért. Szóval elkezdtem készülődni, meg pakolni egy kis táskába, mivel úgyis elég annyi, mert csak egy éjszakára megyünk. Mosogattam, nem tudom miért..xDD De kellett, és fuh.. tök dzsuva volt minden. Aztán tökre ideges voltam, hogy mikor jön már mello, már4 óra is elmúlt, és megbeszéltük, hogy 4re oda is érünk. Aztán végül 5kor indultunk. Mello átjött, és innen mentünk. Rajta gecihosszú rózsaszín paróka volt!! Rajtam meg rövid világos barna..Oo Fura... és amíg WC-zet, fel is próbáltam a rózsaszín pareszt, de aztán maradtam a barnánál.xD Aztán pedig a cipőm felső részére kötöttem két fehér plüssnyulat, mert a táskába nem fértek már be -amibe hajhabot is tettem, erre külön emlékszem..xD-. És akkor vmi fehér fürdőköpenyszerű ruhát vettem fel, és úgy mentünk. Mello meg mindig a fejemre tette a kapucnit, hogy milyen édes vagyok úgy. Én meg... hát jó. Megnéztek az emberek rendesen.. xD

Na, ugrott a kép, és egy tiszta, szép, nem túl nagy szobában találtam magam.

És ott volt egy srác, meg ENCY. És ez az ő kolesz-szobájuk volt.. A srác aztán elment, Ency meg nyafogott, hogy a srác nem engedte a géphez. Én meg így néztem, hogy bazdmeg, ne nyafogjál, ilyen kőgazdagon.xDD Mindent megkapsz,ami csak kipattan a fejedből. Ency meg erre rámnéz, hogy TÉNYLEG. És már kicsit jobb lett a kedve....aztán beszélgettünk, és kiderült, hogy őt mennyire bántotta két conos ember, pedig milyen jó barátok voltak. Próbáltam vigasztalni (ÉN!!!! O________o), és végül elhagytuk a szobát. Kimenve mindenhol conos, cp-s emberkék voltak, és Ency meglátta azt a két cp-st, akikkel összeveszett. És tökre szarul lett, aztán se szó, se beszéd, odament hozzájuk, és megállt előttük a lépcsőn, nekik HÁTTAL. Úgy állt egy csomó ideig, a két cps lány meg csak nézett, és aztán tovább dumáltak egymással, le se szarták. Ency meg kibukott, és elszaladt, én meg siettem utána, hogy bazz, már megint hova megy..xD És a WC-be ment, bezárkózott egy kabinba, és ott sírdogált, és meg dörömböltem,hogy ne csinálja már, jöjjön ki. És akkor kinyílt az ajtó, Ency meg behúzott, és kiderült,hogy amit én WC kabinnak néztem, az öltöző volt..O_O És ott volt még pár Ency-span. És akkor velük beszéltünk, és, hogy hú, de köcsög az a két lány. Én meg nem bírtam felfogni, hogy komolyan ezért vesztek össze, és ráparancsoltam Encyre, hogy beszéljen velük. És sikerült meggyőznöm, és beszélt is velük, és akkor kiderült, hogy félreértés volt az egész... Háth, fasza.XD
Innentől már minden hepiség volt. Kimentünk a füves részre, és ott összetalálkoztam Alfonssal és Ryoval. Ryo  Royt cosplayelt, Alf senkit. Tökre örültem nekik, de vmiért lassan jöttek, és mondtam, hogy majd ott a hintáknál találkozunk, és előre mentem a csapattal. És akkor ott találkoztunk még több emberkével, és mindenki tök aranyos volt, és kedves. Aztán jött még egy Roy cépés, egy fiú, kicsi és alacsony, szemüveges, Hughes-feelinges, csak... alacsony volt. De jófej. Aztán jött még egy Roy cépés.XD Egy lány, aki tök magas volt, és nagyon nyitott, barátkozós, és perverz yaoista.... És megölelgetett, hogy jaaaj, hát sziiaa Edwaaarrd! Én meg néztem, h wtf, de azért jól esett. :) Aztán meg elkezdett taperolni............. O_o Hogy hmm, én meg megint wtf fejjel néztem. Meg csókolgatta a nyakamat, és neeeem, neee...... Vhogy sikerült elslisszolnom.xD Aztán megláttam a közeledő Ryot meg Alfot, és boldogan szaladtam oda hozzájuk. Alfons pedig elkezdett futni...O_o Előlem... és néha úgy nézett ki, mint a spanja, Győző.xDD Én meg néha úgy flesseltem, hogy Armor!Al-t cosplayel, mert néha mintha meg is nőtt volna. De a lényeg, hogy menekült előlem, mintha fogócskáznánk. Csak nem szólt hozzám. Én meg kiabáltam kicsit zavartan, hogy "AL!", de nem tudtam elkapni. Csomó ideig kergettem, de aztán kifulladtam, és hagytam. Meg megláttam Mellot, pedig Ryohoz akartam menni köszönni. De Mello is útba esett,szóval hozzá mentem előbb. Hintázott olyan nagy,felnőtt hintán, két csávó között. Az egyik csávó koreai kpop-os szerkóban volt, csak ilyen fullszínesben, és színes fénycsíkokat hagyott maga után hintázás közben. A másik csávó pedig fekete póló, meg nadrág, meg haj. És akkor Mello odajött hozzám, elkezdünk beszélni, és akk megjelenik a fekete ruhás csávó. Odajön, és elkezd engem kérdezgetni, meg mesélni, meg, hogy ha legközelebb conolunk, akkor majd rám csörög, szóval adjak meg vmi elérhetőséget... én meg így néztem,hogy bazdmeg, mit akar ez a fasz. És a végén annyit erőszakoskodott, h megadtam neki az ímélemet, és nagyon boldog volt vele. De ilyen ijesztő, sátánista csávó volt, és csupa halállal kapcsolatos dolgokat firkálgatott. Vmi "temető közepén egy ágy"-képét színezgettem, miközben beszélt, és leszartam, hogy mit mond..xD Aztán elköszöntem Mellotól, és elfordultam, hogy VÉGRE megkeressem a Royomat. Ott volt a másik kettővel, valami kapunál, és szórakoztak.xD Royok... Tök furcsa volt, hogy én vagyok az egyetlen Ed, és ilyen sok Roy van..O_o Na, odamentem hozzá, és beszélgettünk valamit, félig-meddig szerepesen, azt hiszem, aztán odajött a perverz Roy, és perverzkedni kezdett, én meg elugrottam. És akkor fogócskázni kezdtek a Royok...érdekes látvány volt..xDD Komolyan... De mindegyik lelkesen intett nekem, én meg ugyanolyan lelkesen vissza, szóval jó con lehetett, így alapjába véve... csak mégis úgy éreztem, hogy nem vagyok odavaló... És vártam Arut, hogy mikor jön már, mert azt mondta, hogy majd jön, csak később, mert dolga van délelőtt. És nagyon hiányzott... olyan egyedül éreztem magam nélküle...uhh.......mintha hiányzott volna belőlem egy nagy darab, és akármennyire is vidám minden, én nem lehetek igazán boldog, amíg velem nincs...

Na, az utolsó részről nem nagyon tudok mit írni... Nyomozgattam valami után, és egy gettó negyedben kérdezősködtem, és X elküldött Y-hoz, Y Z-hez, Z pedig megint X-hez..=.= És valami nő lebuktatott, és mindenki meg akart verni, mert vmit tudtam, amit ők nem. És akkor olyan xbox-féle fight volt. És hasonlítgattam a NARUTO-s játékhoz.. és így ennyi...
Aztán apám telefonált, és fel lettem ébresztve.
Na végre, sikerült leírnom.. Huuhuhuhu..xD

És most nem fogom ctrl + A-val kijelölni, és véletlenül se fogok utána ctrl + V-t nyomni, miközben a vágólapon van az a kurva mondat, amit az előző bejegyzés címeként lehet olvasni..=____=

I used to be tired, then I took an arrow to the knee.

Ó, HOGY BASZNÁD MEG A KURVA ÉLETBE, A JÓ BÜDÖS KURVA ÉLETBE, ROHADT KURVA ANYÁDAT, HOGY DÖGÖLNÉL BAZDMEG, ÚRISTEN, ROHADJKETTÉ BAZDMEG!!!!!!!!!
.
.
.
AKURVAANYÁADAT, MIÉRTMIÉRTMIÉRTMIRTÉMIÉRT?!!!!!!!!!!!!!!

2012. február 18., szombat

-

Bloooog, blogblogblogblogbloooog~

Random. Megint. De nem olyan múltkori random, hanem depresszív random. Kind of.

Jó dolgomban megint nem tudok mit csinálni, megint unatkozom. És ha arra gondolok, hogy mi mindent csinálhatnék, amit amúgy szeretnék is csinálni, akkor még inkább úgy érzem, hogy unatkozom.
Belevágni szörnyen nehéz, nem is megy. Pedig írhatnám a hosszú fanfiction-ömet, vagy a rövidkét, ami ma pattant ki a fejemből, és -nem akarom fényezni magam, de...- nagyon állat a története! Szerintem. :D

Rám is rámjött a Blue Bird's Illusion mánia (Fanok által csinált FMA visual novel). Ma is azt olvasgattam, és nagyon tetszik, habár elég keserű dolgokkal van tele, és nem is igazán happy end.

Anyám ma rántott karfiolt csinált, de valamit elszúrt szerintem, mert fura íze lett. Nem olyan finom, mint általában szokott lenni...
Sőt..
Hagymalevest is csinált.
És.
Tett bele kakukkfüvet.
Majdnem kihánytam, fúj, undorodom a szagától is...

De nem tettem azért annyira szóvá, mert akkor megint hallgathatom azt, hogy milyen hálátlan vagyok, és paraszt.

Utálok élni. Semmi jó nincs benne. Csak a sok baj. És ez fárasztó... és nagyon el vagyok fáradva. Kimerített ez az egész, és nem tudok feltöltődni.... belefáradtam...

2012. február 17., péntek

You will NEVER know me...

























































Látod?
Látsz engem, hogy milyen vagyok?
Nem.
Nem látsz engem.
Nem látod, amit látnod kéne.


Tudhattam volna előre is...

You will never know...

2012. február 14., kedd

Hogy b*sznád meg.

Elegem van már, tudod? Rohadtul nem fair. Kurvára nem az, amit csinálsz. Csak félsz szembe nézni a dolgokkal, és nem mered ezt beismerni, és kitalálsz mindenfélét, hogy ezt eltitkold. Még magad előtt is titkolod, és el is hiszed.
Engem meg felbaszol, megbántasz, drótokon rángatsz, leejtetsz velem egy poharat, aztán pedig le vagyok cseszve, hogy miért törtem el. Pedig te voltál az, aki mozgatta a kezem...

2012. február 7., kedd

We like them girls with...

...FUNCTIONING VAGINAS!!!





Nem tudok jelenleg leakadni erről a számról.

.
.
.
DON'T STAB, DON'T STAB!!!

Na, szóval~ :D

Hol is kezdjem. Igazából konkrét célom nem volt most a blogolással, csak gondoltam, hogy régen írtam, és most elszánom magam, éééss... jah. Írok.
Az elmúlt pár napom ISZONYÚ volt, rajzoltam Alfonsnak egy doujinshit (IGEN!ÉN!). És most kicsit fáj is a kezem, mert...hát nem tudom. 36 oldal igenis sok.. szerintem.
Aztán
Portal 2.
Istenem, kurvajó játék, imádom, nagyon, akkora jó, és szavakkal most lusta vagyok leírni, hogy mennyire. Ez se lesz túl tartalmas bejegyzés. Pláne, hogy MSN-en írnak emberkék, és nekik kellene válaszolnom.Nehéz is az élet...
Csütörtökön jön Alfons!! VÉGRE!! Jaj, annyira hiányzik, úristen, nagyon, szeretem, imádom, annyira szeretem, annyira nagyon,  befejeztemazömlengést, tényleg.

Meg fogjuk nézni a Tetovált Lányt (én már másodjára is látni fogom). Annyira befanoltam az egészet!!! IMÁDOM LISBETH SALANDERT!!! Kurvajó karakter, pont mint én.^^ xD

Suliban nincs nagyon semmi, csak egyre szarabbul teljesítek.XD Ennyi. Meg márciusban majd spanyol nyelvvizsgázom... epic-ség lesz.XD Ügyesen fel kell készülnöm kevesebb, mint egy hónap alatt, különben bukta. Nagy, és tocsogós bukta.

Lusta vagyok írni többet... and one is a leg..

És nem tudom... Van itthon dióskosárka. Nagyon finom süti..


ÉS ez tökre tetszik, akarok:


Na ennyi szerintem, random, és rövid, de legalább írtam.
Nem tudok belemerülni a gépelésbe, mert van mit csinálnom. Sajnos. xD Hát, mindegy, ez az élet.. :D

Remember: we like them girls with functioning vaginas...