2012. március 25., vasárnap

Look into my eyes.

Do you recognise me..?

No. I don't know you. Who are you?

I'm not sure...

Nem tudom ki vagyok többé. Nem tudom. Nem ismerem magamat. Nem ismerem az igazságot. Nem tudok levonni egy ép következtetést sem. Tudni akarom... Nem akarok tudatlanságban, kétségek között élni.
Akarok hinni valamiben... De amit kapok,hogy higgyek benne... abban nem akarok. Nem... nem lehet az a valóság, nem lehetek az. Nem akarom feladni, és belenyugodni...
Az... az se lennék én... ugye? Mármint, ha ezt tenném...

Who am I?

What happened to the person I was..? 

What have I become? 

What am I?

2012. március 12., hétfő

Ne. NENENENE.

Képzelje el a nagyvilág.

Nem akartam. Küzdöttem ellene.

De egyszercsak jött egy megmagyarázhatatlan érzés.

És megtörtént.

Elkezdtem nézni a BBC Sherlockot....


OOOAAAAARRRRGGGGHHHHMMMMHJGFDSA!!!!!

Annyira klassz!!! Nagyon befanoltam, és te úristen, ilyen nincs.XDD
Pedig tényleg nem akartam, de az elmém már megint átcseszett.

...és már megint nyomozó akarok lenni...

2012. március 6., kedd

Rolling in the deep

Nos, megértem egy újabb blogbejegyzésre.

Rövid helyzetjelentés: Szar.

És most kifejtem.

Kezdjük ott, hogy undorítóan eszem a pizzát. Mint valami disznó. Ez már önmagában szar.

A napom katasztrófa volt eddig, és nyomott lesz a hátralévő időben, úgy érzem.
Vérvétellel indult. Késtem. Aztán megint a nyanyához küldtek, aki belém döfte a vastag tűt, és megint kibuggyant mellette a vérem.
Ha rágondolok, gecire elkezd nyilallni a bal kezem, és ki fogok bukni, ha elképzelem, hogy hogyan fogja szarrároncsolni a vénámat, hogy már 7-8 éveskorom óta kb havonta járok vérvételre. Ráadásul most baszottnagy tűvel szúrnak, és még el is rontják.
De tudjátok, az a méretű tű, amivel a pasasokat meg a nagydarab embereket szúrják. És én nem vagyok nagydarab.
Fáj.

Aztán.

Csütörtökön spanyol szóbelim lesz, nyelvvizsga, középszint. Nagyon félek tőle.... ÉS suliban is pont most jött rá a tanárokra, hogy szopatni akarják a diákokat. Szóval ma írtam egy pocsék matek tz-t. A tanár meg még engem szúrt le, hogy nem járok be órákra, és sose írom meg a dolgozatokat.
Bocsánat, hogy beteg vagyok, tényleg, IGAZÁN SAJNÁLOM.
Sőt, azért is én kérek elnézést, hogy meg merek próbálni egy spanyol nyelvvizsgát, hátha sikerül, és kapok érte plussz pontot. Fizettem érte, hadd tanuljak már.
A dolgozatokat meg mindig megírtam. Mindig. Volt,h aznap, mikor bejöttem megíratott velem két dogát, két különböző témából, két egymást követő órán. Én meg nem panaszkodtam.
De most...ez a kombinatorika... nem értem, nincs begyakorolva. És én basszam meg ezt is. Amikor egy évig egy olyan tanárnál sínylődtem, aki nem tanított, és elszórakozta az órát. És mivel átmentem a másik matekcsoportba, hogy legalább az utolsó évben tanuljak valamit (amiért szintén ÉN lettem lebaszva), kimaradtak anyagrészek. Hát, ezeket meg nem fogom tudni, mert az új tanár is baszik rám! : D Mindenkire odafigyel, hogy mit mennyire vág, kivéve engem. : D És totál seggnek néz matekból. : D
De kezdem úgy érezni, hogy igaza van....
És egész nap elegem volt, és most is az van.
És ráz a hideg folyamatosan kb, Alfons szerint az idegességtől. Hát, én remélem, hogy csak fázós vagyok...

Szülők faszok, mint mindig.

Ismerősök is faszkodnak, leszarnak, faszkivan.

Fasz.

Szomszédékat se szeretem.

Álmos vagyok....

és félek,hogy nem fog sikerülni a spanyol....
            ..félek, hogy elrontom az érettségit...
...félek, hogy nem fognak felvenni egyetemre......