Hát, igazából nem, mert ez még mindig blog. És nem tumblr. De van tumblr-om Aruvel közösbe! :D
Csak belépni nem tudok, mert.. elfelejtettem az e-mail címet ugye. Amit ráadásul Én csináltam. Kicsit gáz csak, tényleg. xD Agyfaszt kapok.
És majd nem meghaltam szívrohamban facebookon, amikor vmi Szzzz..... nevű egyént emlegettek, mert azt hittem, hogy Szzzz..... de hála a jó égnek nem. Most ez feldobott nagyon -amúgy is jó épp a kedvem-, utálom, hogy olyan sokszor belebotlok. Már lassan paranoiás leszek, és olyan "ezt nem hiszem el"- érzésem lesz. Mert ilyen tényleg nincsen, és mégis van...
És általában úgy kerülök kapcsolatba vele, hogy látom a romokat, amiket maga után hagyott. És elkezdem őket építgetni. Vagy eltakarítani. Vagy csak úgy elidőzni a helyen, ahol egykor gyönyörű szép épületek álltak.
Mert a hely még mindig nagyon szép,csak rendbe kell hozni, hogy olyan legyen, mint régen. Esetleg jobb, mint régen, és ugye stabilabban építkezni, hogy ne dőljön romba minden. Tapasztalat. Azt bezzeg adsz mindenkinek bazdmeg, te kis geci...
Most jöttem haza az iskolából, csak két órám volt. Töri és FILOZÓFIA. Ami érdekes, de ha jobban belegondolunk elég röhejes... most mondok valamit, amit az emberek azért nem mondanak ki, mert tök egyértelmű.
Például: Ha egyet előre lépünk, előrébb leszünk, mint előtte.
És akkor "HÚBAZDMEG, DE OKOS VAGY!! AZTAAA!"
Mert rájönnek, hogy ebben nekem mennyire igazam van, velük is pont így szokott lenni. Bámulatos. Tényleg.

Érettségi közeledik, és nem tűnik túl kecsegtetőnek a jövőm, de hát, csak bátran bele a közepébe! Valahogy majd csak lesz. Remélem, hogy Vele♥.
Most pedig még boltba is kellene menni, de egyedül nem fogok. Szóval, majd később.
És megint leettem a fehér lepedőmet, Izumi ki fog nyírni....
A bögrelevesem pedig kifejezetten forró, már le is égettem a nyelvemet. Mert éhes vagyok, meg mert nem gondoltam volna, hogy ennyire meleg.
Akarok még boncolgatni animés karaktereket, hogy ez miért vagyok, vagy éppen hogy hatott rám személyiség-ügyileg. Így végig venni, részletesen kielemezgetve, de most nem szeretnék ilyeneken gondolkodni.
Mostanában nem mindig érzem magam Ednek. Nem tudom miért van ez, de idegesít. Másokat meg annak érzek, és ez ilyen atombomba erejű elsöprő erővel jár, ami az önbizalmam ellen irányul. És volt, nincs.
A tumblr-ös oldalt meg hát belinkelem, ha már amiatt kezdtem el blogot írni. Angol nyelvű lesz szerintem, azt is gyakorolni kell ám. Kell azaz emelt. Tényleg.
És eddig még nem sok minden van rajta, de terveztünk msn beszélgetés féleségeket, meg idióta dolgokat, amiket csak ELRICÉK csinálhatnak, a TRÚK, az igaziak, a lemásolhatatlanok. Ennyi.



